Ne élj beteg házban

2019. július 4. | Egyéb

Beteg épület szindróma – Az embereknek vagy az épületeknek van szükségük „gyógyításra”?

 

Finnországban azok az emberek, akiknek a betegségei bizonyos épületekhez köthetőek, nem szeretik, ha mentális betegként kezelik őket, miközben a tudósok folyamatosan bizonyítékok után kutatnak, hogy a Beteg épület szindróma egy valóságos betegség.

2011 Szeptemberében, amikor a finn nyári időjárás a nyáriról télire fordult, egy nő éppen készült elhagyni otthonát, Helsinki külterületét. Linda kiürítette a hűtőszekrényét, pakolt pár ruhát, fogkrémét, fogkeféjét, na meg egy vasalót, és elhagyta a lakását, ahol közel 34 évet élt – a nagyobb jó reményében.

“Becsuktam az ajtót, hátat fordítottam, elindítottam az autóm és elhajtottam” mondta. “ 1997 Februárja óta ebben a lakásban éltem. Nagyon sok dolog köt ide, igen sok emlék, ami a csukott ajtó mögött maradt” A legnehezebben a személyes könyvtárát hagyta hátra. “ Vicces, hogy olyan dolog, minta a könyv annyira tud hiányozni… mintha a testem részei lennének.” 2017 októberében találkoztam Lindával a szemüveges, ősz hajú, mégis fejedelmi megjelenésű nővel. Egy hotel előterében ültünk le Helsinki külkerületében, pár háztömbnyire attól a háztól, ahol jelenleg él. Amikor odaköltözött, először egy ágyat, TV-t és egy eltört ülőgarnitúrát vett az előző bérlőtől. Nem fárasztotta magát azzal, hogy székeket is beszerezzen, hiszen úgy gondolta, úgy sem lesz ott sokáig. Ennek több, mint hat éve.

A probléma a régi házával 2008-ban kezdődött, amikor elkezdett belázasodni, és valami baj lett a hangjával. Az épületet üzemeltető cég hatalmas mennyiségű penészt talált a pincében. Mégha megpróbálta kitakarítani is a lakást, a penész az összes holmiját belepte. Mivel betegnek kezdte érezni magát, nem volt más választása, mint elhagyni az otthonát.

Figyelj a penészmentes, természetes lakókörnyezetre

Miután elköltözött, a tünetei állandósultak, majd az egészsége folyamatosan romlott. Magasan érzékeny lett más épületekre, illetve minimális mennyiségű penész, vegyi anyagok vagy szagok is zavarták már. Amikor elment az orvoshoz, azt mondták, hogy ezek a többszörös kémiai érzékenységek nem kapcsolódhatnak a penész létezéséhez – elköltözött, hát hogy lehet még mindig beteg? Feladta. “ Belefáradtam, és reméltem, hogy a következő láz tényleg megöl engem. Már nem akartam segítséget találni többé. Bizonyos módon, számomra az élet véget ért” Lindának Beteg épület szindrómája van, vagy SBS, ellentmondásos állapot, sok definícióval és tünetekkel, és még több javasolt magyarázattal.

Az alap definíció, hogy ezt a betegséget a személy attól az épülettől, ahol él vagy dolgozik kapja.

 A spekulált okok közé tartoztak a por, a mikrobák, a szőnyegek, a szellőzés és a Linda történetéhez hasonlóan a penész. A többi kutató szerint pszichológiai erők is. Az SBS-hez köthető szorongáshoz, elégedetlenség érzéséhez az otthonunk és munkahelyükkel kapcsolatban, vagy más mentális kondíciók. A beteg épület szindróma egy népszerű kifejezés volt az 1980-as és 90-es években. Azóta eltűnt az USA-ban, ahol élek, de továbbra is tanulmányozzák és megvitatják ezeket északi országokban, mint Dánia és Finnország. Helsinkibe jöttem, hogy találkozzak egy tagjával az online SBS közösségnek, Lindával egyetemben. Egy másik tagja a csoportnak Jesse, egy vékony 17 éves, festett szőke hajú lány, aki elmondta, hogy neki és anyjának is el kellett hagynia az otthonukat. “ Minden nyáron és télen beteg lettem, amikor a hőmérséklet hirtelen nőtt vagy csökkent” mondta. “Influenzás lettem, fájt a fejem, a lábaim, bőrkiütésiem lettek, egyszóval minden”

Cikkünk folytatódik: Beteg épület szindróma – Az embereknek vagy az épületeknek van szükségük “gyógyításra”?

Cikkünk harmadik része: Beteg Épület 3

Béla

Béla

Horesnyi Béla vagyok. 2004 óta építek energiatakarékos házakat. 2016-tól kenderház építésével foglalkozom, ahol elsődleges szempont az egészséges lakótér, egészséges épület. Magyarország két első elkészült kenderházát én építettem. Elkötelezett vagyok az iránt, hogy itthon minél több egészséges épület épüljön.