Miért választanak kenderfalakat az építészek?
A kenderrel való építés egyre népszerűbb világszerte, Tasmániától Európán át Amerikáig, középületektől magánházakig. Az építészek egyre inkább fenntartható anyagokat keresnek a világ egyik leginkább környezetterhelő iparágában. A kender építőanyagként kiváló hőszigetelő, nedvesség- és tűzálló tulajdonságokkal bír, képes több mint kétszeres mennyiségű szén-dioxidot megkötni a saját tömegéhez képest. Most, hogy egy kenderbeton épület elismerést kapott az angol Nemzeti Építészeti Díjak keretében, az öko-anyag egyre inkább megtalálja helyét a modern építészetben.
Fotó: Anna Hutchcroft
Hogyan építenek belőle?
A kenderbeton karbon-negatív. A kender mindössze 100 nap alatt megnő és aratható, a világ bizonyos részein éven belüli vetésforgóban is ültethető. Regeneratív hatása van a talajra, és számos iparágban használják, az építészettől a textiliparig.
A betakarítás után a külső háncstól megfosztott növény szárát – amelyet kenderpozdorjának hívunk – feldolgozzák, így maradnak a fás rostok, amelyeket feldarabolnak és összezúznak a megfelelő méretűre. A kenderbetonos építkezéshez leggyakrabban a pozdorját mészalapú kötőanyaggal és vízzel keverik, és ezt tömörítik a fa zsaluzatba. Nevében a beton a megszilárdulás utáni keménységére utal, melyet a karbonizációnak hívott folyamat légköri szén-dioxid megkötésével gyakorlatilag kristály-szerkezetet képez. Nincs tehát benne cement, nem is kell a kenderbetonba!
Míg a nagyobb építészeti trendek gyakran üveget és acélt használnak, azok, akik kenderrel építkeznek, remélik, hogy megmutathatják, a kender önmagában is természetes és nagyszerű.
„Az a nagyszerű benne, hogy ha lebontanád, szó szerint összetörheted, bedobhatod egy keverőbe, és újra felhasználhatod” – nyilatkozta Michael Leung, a Balanced Earth ausztrál építésziroda vezetője a tekintélyes brit Guardian médiumnak. „Gyakorlatilag nem marad hulladék.” A szubtrópusi éghajlaton a lélegző falazat kiegyensúlyozza a páratartalmat és megelőzi a penészképződést, légkondicionálásra nincs szükség.
A cikk forrása: https://www.theguardian.com/artanddesign/2024/nov/10/beautiful-eco-friendly-and-fire-resistant-why-architects-are-choosing-walls-made-of-hemp
