Az egyre súlyosbodó környezeti válság hatására világosan nő a kereslet a természetes és fenntartható módon előállított termékek iránt. Az ipari kender egy erős növekedésű, szellős elágazású, élénkzöld levelű növény, amely akár hat méter magasra is megnő, szárának átmérője elérheti a négy centimétert, és mély gyökérzetet fejleszt. Nem igényel munkaigényes termesztési módszereket, jól alkalmazkodik, és bizonyos övezetekben évente akár kétszer is betakarítható, miközben kevesebb mint feleannyi vizet igényel, mint a gyapot.
Emellett ugyanazon területen több rostot is termel, és nem szükséges rovarirtók vagy vegyszerek alkalmazása. A kendertermesztés környezetvédelmi előnyökkel is járhat: nemcsak a levegőből köt meg szén-dioxidot, de a talajra is jótékony hatással van. Kísérleti jelleggel az 1990-es években a csernobili nukleáris katasztrófa helyszínén is ültették a talaj radioaktív elemekkel való szennyezettségének csökkentése érdekében. Mély gyökérzetének köszönhetően talajszennyezés-eltakarítóként működött.
A kender ruházattá alakítása komoly szaktudást és mezőgazdasági feldolgozási ismereteket igényel. Hagyományosan az eljárás, amely során a növény külső rétegét (ismertebb nevén a háncsrostot) elválasztják a kéregtől, „rohasztás” néven ismert. Ez a folyamat a növény celluláris szöveteit és pektinjeit oldja fel, amelyek a rostokat a szár közepéhez kötik. Körülbelül 14–21 nap alatt a rostok aranysárgává vagy szürkés színűvé válnak, és könnyedén leválnak a fáról.
A rostokat ezután hosszú, folyamatos szállá fonják, amely szövetté alakítható. A végtermék, amely a fonal sodrása, szövése vagy kötése után készül el, puhítást igényel, hogy ne legyen durva a bőr számára. Chris Martin, a Hemp Clothing Australia alapítója szerint „a háncsrostok hosszabbak és erősebbek, mint a gyapot vagy a selyem rövidebb, gyengébb rostjai, amelyek könnyebben törnek és gyorsabban lebomlanak. Minél több feldolgozási lépést végeznek a rostokon, annál finomabb fonalat lehet belőlük készíteni, így puhább anyagokat is előállíthatunk belőlük. Ez az oka annak, hogy a kender gyakran meglepi az embereket – kevesen hinnék el, hogy felhasználható valami olyan strapabíró dologra, mint a hajóvitorlák, vagy éppen olyan lágy estélyi ruhaként, mint a selyem.”
Az ausztrál ipar még gyerekcipőben jár. A magyar is… de együttműködve csodákat tehetünk és megspórolhatunk rengeteg felesleges kanyart. Kin múlik?
A cikk forrása: https://lampoonmagazine.com/article/2024/11/04/hemp-clothing-australia-chris-martin/
