Szellőztessünk, vagy ne?
Napi legalább 8-10 órát töltünk a lakásunkban, és sokszor ide menekülünk a légszennyezés elől is. De arra nem gondolunk, ha elhanyagoljuk a lakás szellőzését, bent rosszabb minőségű levegőnk lesz, mint akár odakint.
A belső (épületekben, házakban lévő) levegőminőség kérdését senki sem veszi igazán komolyan: régen is volt levegőnk, most is van, és különben is szigetelünk, nyílászárót korszerűsítünk.
Pedig sajnos nem ez a helyzet. 20-30 éve az autóforgalom csak a mai töredéke volt és kevesebb volt a városlakó is. Azaz a külső levegőminőség a városokban folyamatosan, mára drasztikusan romlott (lásd szmog), azaz a hagyományos „ablaknyitásos” szellőztetéssel sokszor inkább kárt okozunk, mint használunk.
Másfelől az elmúlt évtized rosszul értelmezett energiaracionalizálási törekvései miatt sok helyen lecserélték a nyílászárókat fokozott légzárásúra, és ezzel mintegy légmentesen leszigetelték (levákuumozták) a lakótereket. Nincs szellőzés (legfeljebb ablaknyitással, ami energiapazarló, másrészt azzal beengedjük a kinti szennyezett levegőt és hidegben még csak meg sem csináljuk. Így a zárt helységekben feléljük az oxigént, feldúsul a széndioxid (CO2), ami fejfájáshoz, egészségkárosodáshoz, romló teljesítményhez vezet.
E hatás pontos megismeréséhez – és bemutatásához – műszerrel megmérték egy modern nyílászárókkal felszerelt hálószoba éjszakai CO2 koncentrációját (a légkör CO2-tartalma kb. 400 ppm-re tehető, ez látható a grafikonok kiindulási értékeként is). Jól látható, hogy egy „levákumozott” szobában, ha minden nyílászáró csukva van, akkor a szoba CO2-tartalma a kiindulási érték 6-8 szorosára nőhet reggelre, miközben az 1000 ppm felett már nem számít jónak, „fogyaszthatónak” a levegő. A szellőzés jelentőségét mutatja, hogy már egy bukóra nyitott ablak is megfelezheti ezt növekedést.
Piros: két felnőtt, minden nyílászáró csukva, sárga: két felnőtt, ablak bukóra nyitva, barna: két felnőtt, beltéri ajtó nyitva, kék: egy felnőtt, minden nyílászáró csukva, szürke: két felnőtt, ablak teljesen kitárva.
Ha elhanyagoljuk a lakás szellőzését, akkor otthon nem jobb lesz a levegő, mint az utcán, hanem rosszabb. Az okok egyszerűek csak kevéssé közismertek. Behordjuk például az utcai szennyeződéseket a ruháinkon, cipőinken, illetve maga a textília (pl. ruházat szőnyeg, kárpit) egy rendkívül szennyező anyag, láthatatlan porral látja el az épületek belsejét. Nagymértékben kockáztatjuk a bentlakók egészségét. Kialakul a betegház szindróma.
A szellőzésre, levegőcserére egészségügyi szempontból feltétlenül szükség van, de milyen lehetőségeink vannak?
- Ablaknyitásos szellőztetés: a legegyszerűbb, egyben a leginkább energiapazarló és egészségkárosító megoldás.
- Nem hővisszanyerős, légbevezetős, ventilátoros szellőztetés: közepes árkategóriájú megoldás, fontos, hogy tervezetten történjen. Nincs hőcsere, viszont a levegőt megfelelő minőségen tartja.
- Hővisszanyerős gépi szellőztetés: ez egy helyiségre vonatkozik, de lehet központi is. Az ár ebben az esetben a legmagasabb, cserébe magas komforttal bír és energiatakarékos, tehát hosszú távon megtérül környezetünk és pénztárcánk szempontjából is.
Az idei év elején napokon át vezető hír volt a szmogriadó, amit a légszennyező anyagok magas értékei miatt a fővárosban és több más magyar városban is ki kellett hirdetni. A közterületeken tehát az állam figyel, és kvázi beleszól abba, hogy milyen legyen a levegő minősége – erre találták ki a szmogriadót. Arra viszont senki más nem figyel, hogy saját otthonunkban milyen a levegő minősége, és mit teszünk, vagy éppen nem teszünk ez ügyben.
A probléma pontos felméréshez és bemutatása érdekében ez esetben is pontos műszeres mérés történt a fővárosi agglomerációban, Rádon (Rád község Pest megyében, a Váci járásban található). Az adatok a legutóbbi szmogos időjárás utolsó napján (2017. január 30.) készült felmérés összegzései. A mérés során a szmogriadók legkritikusabb paraméterét az átlagos szállópor-koncentrációt vizsgálták a szabadban, és egy lakásban csukott nyílászárók, nyitott nyílászárók és bekapcsolt szellőztető rendszer mellett.
Káros ha nem szellőztetünk
A hivatalos adatok alapján a kisméretű részecske szennyezés (szálló por) riasztási küszöbértéke 100 (µg/m3). Rádon aznap szabadtéren bőven 300 fölött volt ez az érték. A hagyományos szellőztetés (ablaknyitás) során a lakásban mérhető értékek 135-re ugrott, azaz a szelőztetés után a lakásban bent is magasabb volt a szállópor-koncentráció, mint a szmogriadó küszöbértéke! Azonban a gépi szellőztetés bekapcsolás után ez az érték normálisra (80) csökkent, és e tartományban maradt hosszabb távon is. Azaz a gépi szellőztetés (és szűrés) a szennyező anyagok mértékét gyorsan a felére, harmadára tudja csökkenteni.
Magyarországon az újonnan épülő családi házaknál az esetek több mint felében már a tervezés során felmerül a szellőztetés témája Azonban a kivitelezésre sokszor már sok esetben nem kerül sor. A szabályozás azonban változik, 2019-től minden új építésű középületben. 2021-től pedig már minden épületben – tehát a családi házaknál is – kötelező lesz a gépi, hővisszanyerős szellőztetés beépítése.
forrás: vgfszaklap
Horesnyi Béla vagyok. 2004 óta építek energiatakarékos házakat. 2016-tól kenderház építésével foglalkozom, ahol elsődleges szempont az egészséges lakótér, egészséges épület. Magyarország két első elkészült kenderházát én építettem. Elkötelezett vagyok az iránt, hogy itthon minél több egészséges épület épüljön.