fbpx

Kell e szellőzés

2019. április 13. | Egyéb

Szellőztessünk, vagy ne?

 

Napi legalább 8-10 órát töltünk a lakásunkban, és sokszor ide menekülünk a légszennyezés elől is. De arra nem gondolunk, ha elhanyagoljuk a lakás szellőzését, bent rosszabb minőségű levegőnk lesz, mint akár odakint.

A belső (épületekben, házakban lévő) levegőminőség kérdését senki sem veszi igazán komolyan: régen is volt levegőnk, most is van, és különben is szigetelünk, nyílászárót korszerűsítünk.

Pedig sajnos nem ez a helyzet. 20-30 éve az autóforgalom csak a mai töredéke volt és kevesebb volt a városlakó is. Azaz a külső levegőminőség a városokban folyamatosan, mára drasztikusan romlott (lásd szmog), azaz a hagyományos „ablaknyitásos” szellőztetéssel sokszor inkább kárt okozunk, mint használunk.

Másfelől az elmúlt évtized rosszul értelmezett energiaracionalizálási törekvései miatt sok helyen lecserélték a nyílászárókat fokozott légzárásúra, és ezzel mintegy légmentesen leszigetelték (levákuumozták) a lakótereket. Nincs szellőzés (legfeljebb ablaknyitással, ami energiapazarló, másrészt azzal beengedjük a kinti szennyezett levegőt és hidegben még csak meg sem csináljuk.  Így a zárt helységekben feléljük az oxigént, feldúsul a széndioxid (CO2), ami fejfájáshoz, egészségkárosodáshoz, romló teljesítményhez vezet.

E hatás pontos megismeréséhez – és bemutatásához – műszerrel megmérték egy modern nyílászárókkal felszerelt hálószoba éjszakai CO2 koncentrációját (a légkör CO2-tartalma kb. 400 ppm-re tehető, ez látható a grafikonok kiindulási értékeként is). Jól látható, hogy egy „levákumozott” szobában, ha minden nyílászáró csukva van, akkor a szoba CO2-tartalma a kiindulási érték 6-8 szorosára nőhet reggelre, miközben az 1000 ppm felett már nem számít jónak,  „fogyaszthatónak” a levegő. A szellőzés jelentőségét mutatja, hogy már egy bukóra nyitott ablak is megfelezheti ezt növekedést.

Piros: két felnőtt, minden nyílászáró csukva, sárga: két felnőtt, ablak bukóra nyitva, barna: két felnőtt, beltéri ajtó nyitva, kék: egy felnőtt, minden nyílászáró csukva, szürke: két felnőtt, ablak teljesen kitárva.

Ha elhanyagoljuk a lakás szellőzését, akkor otthon nem jobb lesz a levegő, mint az utcán, hanem rosszabb. Az okok egyszerűek csak kevéssé közismertek. Behordjuk például az utcai szennyeződéseket a ruháinkon, cipőinken, illetve maga a textília (pl. ruházat szőnyeg, kárpit) egy rendkívül szennyező anyag, láthatatlan porral látja el az épületek belsejét. Nagymértékben kockáztatjuk a bentlakók egészségét. Kialakul a betegház szindróma.

A szellőzésre, levegőcserére egészségügyi szempontból feltétlenül szükség van, de milyen lehetőségeink vannak?

 

  • Ablaknyitásos szellőztetés: a legegyszerűbb, egyben a leginkább energiapazarló és egészségkárosító megoldás.
  • Nem hővisszanyerős, légbevezetős, ventilátoros szellőztetés: közepes árkategóriájú megoldás, fontos, hogy tervezetten történjen. Nincs hőcsere, viszont a levegőt megfelelő minőségen tartja.
  • Hővisszanyerős gépi szellőztetés: ez egy helyiségre vonatkozik, de lehet központi is. Az ár ebben az esetben a legmagasabb, cserébe magas komforttal bír és energiatakarékos, tehát hosszú távon megtérül környezetünk és pénztárcánk szempontjából is.

Az idei év elején napokon át vezető hír volt a szmogriadó, amit a légszennyező anyagok magas értékei miatt a fővárosban és több más magyar városban is ki kellett hirdetni. A közterületeken tehát az állam figyel, és kvázi beleszól abba, hogy milyen legyen a levegő minősége – erre találták ki a szmogriadót. Arra viszont senki más nem figyel, hogy saját otthonunkban milyen a levegő minősége, és mit teszünk, vagy éppen nem teszünk ez ügyben.

A probléma pontos felméréshez és bemutatása érdekében ez esetben is pontos műszeres mérés történt a fővárosi agglomerációban, Rádon (Rád község Pest megyében, a Váci járásban található). Az adatok a legutóbbi szmogos időjárás utolsó napján (2017. január 30.) készült felmérés összegzései. A mérés során a szmogriadók legkritikusabb paraméterét az átlagos szállópor-koncentrációt vizsgálták a szabadban, és egy lakásban csukott nyílászárók, nyitott nyílászárók és bekapcsolt szellőztető rendszer mellett.

Káros ha nem szellőztetünk

A hivatalos adatok alapján a kisméretű részecske szennyezés (szálló por) riasztási küszöbértéke 100 (µg/m3). Rádon aznap szabadtéren bőven 300 fölött volt ez az érték. A hagyományos szellőztetés (ablaknyitás) során a lakásban mérhető értékek 135-re ugrott, azaz a szelőztetés után a lakásban bent is magasabb volt a szállópor-koncentráció, mint a szmogriadó küszöbértéke! Azonban a gépi szellőztetés bekapcsolás után ez az érték normálisra (80) csökkent, és e tartományban maradt hosszabb távon is. Azaz a gépi szellőztetés (és szűrés) a szennyező anyagok mértékét gyorsan a felére, harmadára tudja csökkenteni.

Magyarországon az újonnan épülő családi házaknál az esetek több mint felében már a tervezés során felmerül a szellőztetés témája Azonban a kivitelezésre sokszor már sok esetben nem kerül sor. A szabályozás azonban változik, 2019-től minden új építésű középületben. 2021-től pedig már minden épületben – tehát a családi házaknál is – kötelező lesz a gépi, hővisszanyerős szellőztetés beépítése.

forrás: vgfszaklap

Horesnyi Béla
Horesnyi Béla

Horesnyi Béla vagyok. 2004 óta építek energiatakarékos házakat. 2016-tól kenderház építésével foglalkozom, ahol elsődleges szempont az egészséges lakótér, egészséges épület. Magyarország két első elkészült kenderházát én építettem. Elkötelezett vagyok az iránt, hogy itthon minél több egészséges épület épüljön.

Mint minden weboldal, mi is használunk sütiket. Ez van... Több infó

Mint minden weboldal, mi is használunk sütiket a legjobb felhasználói élmény nyújtása érdekében. Ha tovább használod a weboldalt, vagy rákattintasz az "Elfogadom" gombra, azzal elfogadod a sütik használatát.

Bezárás